Sz�riai aranyh�rcs�g

A kisr�gcs�l�kat (Rodentia) minden korban el�szeretettel tartott�k d�sz- vagy h�zi�llatk�nt. A k�z�j�k tartoz� h�rcs�g�k azonban csak a legut�bbi id�kben v�ltak kedvelt �s keresett t�rs�latt�. Rendszertanilag a h�rcs�g�k az eg�rf�l�kkel (Myomorpha) mutatnak szoros rokons�got, de k�l�n�ll� nemzets�gk�nt a h�rcs�gf�l�k (Cricetidae) csal�dj�ba tartoznak. Mindegyik t�pusra jellemz�, hogy l�baikon �t ujj van, �rl�fogaik gy�keresek, a metsz�fogaiknak azonban nincsenek gy�kereik, ezek folyamatosan n�vekszenek, ahogyan fel�let�k r�g�ssal kopik. T�gul�kony, szinte v�llig �r� pofazacsk�juk a t�pl�l�k rakt�roz�s�ra, sz�ll�t�s�ra szolg�l.
Az aranyh�rcs�g�t 1893-ban Waterhouse angol term�szetkutat� fedezte fel a kietlen, majdnem teljesen �lettelen sz�riai sivatagban. Csup�n 40 �v m�lva siker�lt egy jeruzs�lemi professzornak egy k�t m�ter m�ly j�ratrendszerb�l ki�snia egy id�sebb aranyh�rcs�g�t 12 ut�d�val egy�tt. Rendk�v�li szaporod�k�pess�ge m�g tudom�nyos berkekben is csod�lkoz�st v�ltott ki (egy �v alatt az egy h�mb�l �s h�rom n�st�nyb�l �ll� teny�szetben 150 ut�dot neveltek f�l). Az aranyh�rcs�g gyors elterjed�se a vil�gon szinte a csod�val hat�ros, k�l�n�sen, ha belegondolunk, hogy a sok milli� egyed, amelyet ma a vil�gon tartanak �s teny�sztenek, egyt�l egyig az 1930-ban a homokb�l ki�sott any�nak a lesz�rmazottja.
Az aranyh�rcs�g kedvelts�g�t helyes megjelen�se, bar�ts�gos, b�k�s term�szete t�masztja al�. Rokonszenves kin�zet�t puha, selymes �s f�nyes sz�r�nek k�sz�nheti, amely f�l�l t�lnyom�an aranybarna, gyenge aranys�rga fed�sz�rsz�lakkal. Hasi oldala sz�rk�sfeh�r sz�n�, s�t�t mellfolttal, melyet k�z�pen nem t�l er�s feh�res hosszanti cs�k v�laszt kett�. Torka, el�ls� �s h�tuls� l�bai, valamint picike farka feh�rek; nagy, s�t�t f�lei alig sz�r�sek, nagy gombszemei f�nyl�en feket�k. A teny�szt�k az ut�bbi �vtizedekben eg�sz sereg teny�szv�ltozatot hoztak l�tre, melyek t�bb el�nnyel rendelkeznek a teny�szt�sben �s kedveltek a d�sz�llattart�k k�r�ben., A h�rcs�g�k term�szet�kn�l fogva esti-�jszakai �letm�dot folytat� �llatok. Napk�zben nyugalomban vannak, alszanak. Megfelel� ig�nyes, t�relmes szoktat�ssal kezes, bar�ts�gos t�rsat kapunk szem�ly�kben. Elhelyez�s�k t�rt�nhet ketrecben, terr�riumban, r�gi akv�riumban. A fiatal �llatk�k 4 hetes korukt�l vehet�ek el anyjukt�l, addigra minden fontosat �s a tov�bbi �let�kh�z sz�ks�geset megtanulnak. 6-8 hetes korukra ivar�rett� v�lnak. A h�rcs�g 18 h�napos kor�ban �ri el �lete telj�t. Ezut�n mozg�sa lass�bodik, pihen�si id�szakai intenz�vebbek �s hosszabbak lesznek. Optim�lis tart�s, t�pl�l�s eset�n is a mi sz�munkra f�jdalmasan r�vid h�rcs�g�let mintegy 3 �v lehet.
Az aranyh�rcs�g sz�m�ra a 19-23 �C az optim�lis. Enn�l alacsonyabb h�m�rs�kleten aktivit�sa jelent�sen cs�kken, visszah�z�dik alv�- vagy h�l�hely�re, ahol j�l bef�szkeli mag�t az alomba, �s megteremti a sz�m�ra sz�ks�ges meleget. Az ide�lis alomanyag sz�m�ra kezeletlen faforg�cs vagy f�r�szpor. A 3-4 cm vastag alomr�teg teljesen megfelel�. A ketrec alj�ra vagy k�l�n tekn�be kvarchomokot tegy�nk. A f�szek �p�t�s�hez pap�rzsebkend�, k�nny� szerkezet� h�ztart�si pap�rok, fagyapot, sz�na, szalma alkalmas. Etet�sre �s itat�sra a legalkalmasabbak a neh�z �s szil�rdan �ll� borul�sbiztos ed�nyek, amelyeket k�nny� tiszt�tani. A ketrec oldal�ra er�s�tett itat�cs�vecsk�s ed�nyek vagy m�anyag sz�v�korongos itat�k is kiv�l�an alkalmasak. Igen fontosak a m�sz�sra, fut�sra, j�t�kra alkalmas berendez�si t�rgyak. Az �llatok j�t�kos form�ban tren�rozz�k izmaikat, a mozg�s serkenti a v�rkering�st �s �l�nk�ti az anyagcser�t. A term�szetben az �lelem �s a partner keres�s�hez ugyancsak nagy t�vols�gokat kell megtenni�k. Fogs�gban a sz�ks�ges mozg�shoz ezek a szerkezetek seg�tik a kis �llatokat. Egyetlen �jszaka alatt egy h�rcs�g t�bb, mint 250 m�ter t�vols�got tesz meg. Ez bizony elk�peszt� egy alig 15-18 cm-es r�gcs�l�t�l.
Testnagys�g�hoz viszony�tva f�l�k igen nagy, hall�suk kit�n�. Az ultrahangok tartom�ny�b�l is k�pes hangokat felfogni. Ha naponta besz�l�nk hozz�, hamar fel fog ismerni benn�nket hangunk alapj�n. Kit�n� szagl�suk alapj�n k�rnyezet�kr�l illatt�rk�pet �ll�tanak f�l. Am�g ez az illatk�p ismert, semmi nyugtalan�t� nincsen, a testv�rek sok�ig egym�s mellett �lhetnek. Ha azonban valamelyik egyed n�h�ny h�tre elker�l, az illatk�p elhom�lyosul �s az ism�telt �sszez�r�s �letvesz�lyes ellens�gesked�st v�lthat ki k�z�tt�k. A h�rcs�gre is igaz, hogy a szeretet �tja a gyomr�n kereszt�l vezet, �s ha kis nyal�nks�gokat ny�jtunk neki nyugodt, halk besz�d mellett, megk�nny�tj�k a kapcsolatfelv�telt. A megfelel� elhelyez�s �s a kiegyens�lyozott �s v�ltozatos, sokoldal� t�pl�l�s h�rcs�g�nk eg�szs�g�nek alappill�re. A hi�nybetegs�gek fell�p�se vagy az �llat gyors �reged�se legt�bbsz�r az egyoldal� t�pl�l�s k�vetkezm�nye. A term�szetben a kisr�gcs�l�k nem specializ�l�dtak egyetlen fajta �lelemre. Gyakorlatilag mindent megesznek, ami n�v�nyi t�pl�l�kk�nt az �tjukba ker�l. De ezen f�l�l k�l�nb�z� rovarok, l�rv�k, p�kok, herny�k, giliszt�k is szerepelnek a szabadban �l� h�rcs�g�k �tlapj�n. Teh�t kis mennyis�gben �llati feh�rj�t is sz�ks�ges ny�jtani kedvenc�nknek. A huzat, a t�lzott meleg, a t�l sz�raz leveg�, a nedvess�g, nagy h�m�rs�klet-ingadoz�s, a hideg gyeng�theti, megbeteg�theti kedvenc�nket. A t�l er�s zaj �s az �lland� er�s f�ny pszichikai k�rosod�shoz vezethet, aminek k�vetkezt�ben a kis h�rcs�g�k idegesek, kimer�ltek, harap�sak lesznek, �s a v�rhat� �lettartamuk is r�vid�lhet. A vemhess�g 15-18 napig tart. Ez a vil�gon ismert �sszes eml�s�llat k�z�l a legr�videbb. A magzatok r�zsaszin�en �s csupaszon j�nnek vil�gra. �ltal�ban 4-8 k�z�tt v�ltozik az alomnagys�g. Az 1,5-2,5 g t�meg� �jsz�l�ttek meg�rkezt�r�l �ltal�ban csak a f�l�nkkel vehet�nk tudom�st. Az �r�kk� �hes picinyek rendk�v�l magas hangon ki�ltoznak, ha anyjuk ak�r csak r�vid id�re is elhagyja a f�szket.

Sz�rmaz�suk

Sz�rmaz�si hely�k az egykori Palesztina, de ott ma m�r csak elv�tve fordulnak elo. 1930-ban Aleppo k�rny�k�n Aharoni zool�gus professzornak siker�lt n�h�ny p�ld�nyt befognia, majd ezekkel hozta l�tre teny�szet�t a jeruzs�lemi egyetemen. K�t �vtizeddel k�sobb, (az 1950-es �vekben) m�r Eur�p�ba is ker�lhetett n�h�ny p�ld�ny, amelyek azt�n itt tov�bb szaporodtak �s egyre t�bb �s t�bb emberhez eljutottak. Ma m�r se szeri, se sz�ma az aranyh�rcs�g�knek. Mivel jelleg�t tekintve sivatagi �llat, ez�rt a meleget nemcsak kedveli, de ig�nyli is! A szobahom�rs�klet megfelelo sz�mukra.

Ismerteto

A nemek megk�l�nb�ztet�se (a kifejlett �llatokon) nem neh�z. M�r a testalkatb�l k�vetkeztethetni lehet r�. A h�mek l�nyegesen karcs�bbak, mint a nost�nyek. A h�mek test�nek h�ts� r�sze tompa cs�csban v�gzodik, itt helyezkednek el ugyanis jellegzetes zs�rp�rn�ik. A nost�nyek �rthetoen teltebbek �s z�m�kebbek. A biztos meghat�roz�s (k�l�n�sen a fiatalokon) az ivarszervek megtekint�s�vel lehets�ges. A nost�nyek v�gb�lny�l�sa �s ivarny�l�sa meglehetosen k�zel van egym�shoz. Ha viszont ez a t�vols�g nagy, akkor h�mmel van dolgunk. Kedvezo k�r�lm�nyek k�z�tt ak�r 3 �vig mis el�lnek, de a t�bbs�g �tlag �letkora 1,5-2 �vre teheto. Ez azzal magyar�zhat�, hogy el�g gyors az anyagcser�j�k.

K�zismert, hogy a legt�bb �llat szereti a napf�nyt, ezzel szemben a h�rcs�g�k kifejezetten ker�lik a vil�goss�got. Ennek egyszeru a magyar�zata, oshaz�jukban a nappalt f�ld alatti �regeikben t�ltik. Vigy�zzunk, �llatainkat ne tegy�k ki k�zvetlen napf�nynek, ink�bb a szoba �rny�kosabb r�sz�ben helyezz�k el. Ha ezt a tan�csot nem fogadjuk el, kis�llatunk nyugtalann�, kimer�ltt� v�lhat, sot, ak�r el is pusztulhat!

Ha esetleg kiszabadulnak terr�riumukb�l, a lak�s b�toraiban nem tesznek k�rt, viszont a f�gg�ny�ket, szonyegeket megr�ghatj�k, k�rmeikkel a sz�lat kih�zhatj�k. Leghelyesebb a kisz�k�tt p�ld�nyokat �sszeszedni �s visszavinni saj�t lakoszt�lyukba. Ezt az o �rdek�k is megk�v�nja, hiszen �gy kiz�rt, hogy valamelyikre v�letlen�l r�l�pj�nk, aminek rendszerint pusztul�s a v�ge!

T�pl�lkoz�suk

Reggel �s este t�pl�ljuk �llatainkat. Napk�zben ugyanis t�bbnyire alszanak, �s ilyenkor ne kell zavarni oket. Az egyed�l�ll� h�rcs�g�ket naponta egyszer el�g etetni, mert ilyenkor nem kell att�l tartani, hogy a t�bbiek eleszik elole az eles�get. T�pl�l�kukat azonos idoben �s azonos mennyis�gben adagolni. A f�l�sleget elrakt�rozz�k, ennek nagy elonye, hogy a gondoz� n�h�ny napra egyed�l hagyhatja az �llatot. A pen�szedo eles�get mindig el kell t�vol�tani!

A rozst kiv�ve valamennyi szemes takarm�nyt (b�z�t, �rp�t, zabot, kukoric�t), napraforg� �s t�kmagot, mogyor�t, mandul�t, di�t, mazsol�t, datoly�t sz�vesen elfogyasztj�k. A sz�raz kenyeret nagyon szeretik, ami seg�ti az �lland�an n�vekedo metszofogak sz�ks�ges koptat�s�t. Sz�raz eles�get kifejlett �llatnak napi 15-20 g-ot adjunk.
Z�lds�g �s gy�m�lcsf�l�k: a hagyma, citrom, retek kiv�tel�vel mindent megesznek. Ezekbol a t�pl�l�kokb�l napi 40-50 g-ot adjunk a kifejlett �llatnak. A sz�raz eles�get este, a z�lds�geket, gy�m�lcs�ket ink�bb reggel adjuk �llatainknak.

�trendj�k v�ltozatoss� t�tele �rdek�ben hetente adjunk z�ld f�vet, lucern�t, v�r�sher�t, t�len pedig nyers k�poszt�t, �vegh�zi z�ld sal�t�t, s�rgar�p�t, marhar�p�t, zellert is.
Feh�rjesz�ks�glet�k miatt hetente egy-egy bogarat, lisztkukacot, f�ldigiliszt�t is adjunk h�rcs�g�nknek. Sivatagi �llatok l�v�n, vizet nem ig�nyelnek, z�ld n�v�nyekkel fedezik v�zsz�ks�glet�ket.

Teny�szt�s�k

Hamar (mind�ssze 6-8 h�t m�lt�n) ivar�rett� v�lnak. Teny�szt�sre 5-6 �llatot aj�nlatos beszerezni. C�lszeru �gynevezett polig�m teny�szetet l�tes�teni, ami annyit jelent, hogy 3-4 nost�nyhez 1 h�met rakunk, m�g egy tov�bbi h�met tartal�kolunk. A nost�nyek lehetnek testv�rek is, de a h�mek m�s v�rvonalhoz tartozzanak. Fontos az is, hogy csak olyan �llatok ker�ljenek szapor�t�sra, amelyekrol eleve tudjuk, hogy sok ut�dot hoznak a vil�gra. Ha a csoportban elofordulna civakod�s, durvas�g, a kezdem�nyezo �llatot, halad�ktalanul t�vol�tsuk el. A nost�nyek p�rz�si hajlama 4 napig tart, majd 7 nap eltelt�vel megism�tlodik. Ha a nost�nyeket 10-12 napon kereszt�l egy�tt tartjuk a h�mmel, k�tszer ny�lik lehetos�g az �zeked�sre, p�rz�sra. Mivel a h�m sz�vesen p�rzik, felt�telezheto, hogy ennyi ido alatt az �sszes nost�ny sikeresen megterm�keny�l. A vemhess�g 16-18 napig, vagyis nagyon r�vid ideig tart. A vemhes nost�nyek k�zel�bol a h�meket c�lszeru elt�vol�tani. A h�mre is r�f�r ugyanis 4-5 napos pihen�s. Ezt k�vetoen �jb�l be�ll�that� fedez�sre. Elofordulhat, hogy valamelyik nost�ny nem term�keny�l meg, az ilyet vissza kell helyezni a k�vetkezo teny�sz csoportba. Az �resen maradt �llatot helyes fest�kkel vagy szorkurt�t�ssal megjel�lni, hogy k�sobb k�ts�get kiz�r�an ellenorizhess�k term�kenys�g�t, avagy meddos�g�t. A sikeres p�rz�son t�ljutott nost�nyek test�n m�r n�h�ny nap eltelt�vel �szreveheto a vemhess�g. A v�rand�s any�kat aj�nlatos k�l�nv�lasztani �s mindegyiknek - k�l�n-k�l�n, egy-egy 10x10x10cm m�retu, tov�bb� 5 cm �tm�roju lyukkal, kapuval ell�tott, felnyithat� fedelu fadobozt, od�t k�sz�teni, amelyet bel�lrol b�lelj�nk ki sz�raz fuvel, kenderk�ccal vagy pap�rcs�kokkal. 16-18 napi vemhess�g ut�n, rendszerint �jjel, vagy kora hajnali �r�kban fialnak. Az �jsz�l�ttek csupaszok �s vakok. Sz�muk 4-12 k�z�tt v�ltozik. Azokat a nost�nyeket, amelyek rendszeresen hatn�l kevesebb ut�dot hoznak a vil�gra, z�rjuk ki a tov�bbi teny�szt�sbol. Az ilyen �llatok ugyanis (legal�bbis a nagyobb teny�szetekben) nem tarthat�k nyeres�gesen. Persze ott, ahol csak n�h�ny �llat van, �s a gazdas�goss�g nem elsorendu szempont, a kev�sb� szapora �llatok is megturhetok �s tarthat�k.

Az anya�llatok a fial�s ut�ni elso napokban csak r�vid idore �s ritk�n hagyj�k el az od�t. Ha ek�zben valamelyik apr�s�g kim�szna, az anyjuk r�gt�n visszaviszi oket a t�bbi k�z�. Az ell�st k�veto idoben a szoptat�s any�knak aj�nlatos a szokv�nyos �s k�sobb ismertet�sre ker�lo eles�gen k�v�l tejben foz�tt zabpelyhet is adni. Ettol ugyanis hamar erore kapnak �s tej�k is v�rhat�an t�bb lesz. Mind az �jsz�l�tteket, mind az any�kat k�m�lni kell gyakori szemrev�telez�stol, fogdos�st�l, zaklat�st�l. Nyolc nap eltelt�vel azonban m�r b�tran felnyithatjuk az od� tetej�t �s megn�zhetj�k a kis csal�dot. Elo fordulhat. Hogy az otthonos kis f�szekben elpusztult vagy �letk�ptelen, net�n s�r�lt �llatot tal�lunk. Az ilyeneket t�vol�tsuk el, �s b�rmennyire is f�j�, irtsuk ki. Fial�s ut�n k�t h�tig ne ny�ljunk az od� belso berendez�s�hez. Ez ido ut�n azonban k�sleked�s n�lk�l tiszt�tsuk ki, �s helyezz�nk be �j almot. A fiatalok 3 h�tig szopnak, de m�r a 15. napt�l kezdve rendszeresen kij�rnak az od�b�l, hogy lassan hozz�szokjanak az �n�ll� t�pl�lkoz�shoz. A harmadik �s a negyedik h�t k�z�tt aj�nlatos sz�tv�lasztani a k�l�nb�zo nemu fiatalokat, majd valamennyit t�vol�tsuk el anyjuk k�zel�bol, hogy ily m�don elker�lj�k a t�l korai, ido elotti fedez�seket. Lev�laszt�s ut�n az anya�llatokat, a h�mekhez hasonl�an, aj�nlatos 4-6 napig pihentetni, hogy a sz�l�s �s a szoptat�s ut�n szervezet�k �jj��p�lj�n, regener�l�djon.

A felcseperedo apr�s�gok ar�nylag hamar �s k�nnyen �tszoknak az anyatejrol a kifejlett �llatok takarm�ny�ra, �s ek�zben szeml�tom�st gyarapodnak. Amint el�rik a hathetes kort, m�r kiv�laszthat�k a tov�bbteny�szt�sre alkalmas egyedek, amelyek k�t h�nap eltelte ut�n p�roztathat�ak elosz�r. A sz�riai aranyh�rcs�g�k m�r 8 hetes koruk elott is ivar�rettek, de helyes, ha kiv�rjuk a k�t h�napos kort. Csak ebben az esetben sz�m�thatunk ugyanis eg�szs�ges �s megfelelo sz�m� t�dra.

Az any�kat a hetedik ell�s ut�n, ez rendszerint egy�ves korukra k�vetkezik be, aj�nlatos kiselejtezni, mert a tov�bbi szapor�t�suk m�r nem kifizetodo. Egy �v ut�n a h�mek felfedezokedve is cs�kken, ez�rt ezeket is c�lszeru kivonni a teny�szt�sbol.