Tartalom Sz�rmaz�suk

Sz�rmaz�si hely�k az egykori Palesztina, de ott ma m�r csak elv�tve fordulnak elo. 1930-ban Aleppo k�rny�k�n Aharoni zool�gus professzornak siker�lt n�h�ny p�ld�nyt befognia, majd ezekkel hozta l�tre teny�szet�t a jeruzs�lemi egyetemen. K�t �vtizeddel k�sobb, (az 1950-es �vekben) m�r Eur�p�ba is ker�lhetett n�h�ny p�ld�ny, amelyek azt�n itt tov�bb szaporodtak �s egyre t�bb �s t�bb emberhez eljutottak. Ma m�r se szeri, se sz�ma az aranyh�rcs�g�knek. Mivel jelleg�t tekintve sivatagi �llat, ez�rt a meleget nemcsak kedveli, de ig�nyli is! A szobahom�rs�klet megfelelo sz�mukra.

Ismerteto

A nemek megk�l�nb�ztet�se (a kifejlett �llatokon) nem neh�z. M�r a testalkatb�l k�vetkeztethetni lehet r�. A h�mek l�nyegesen karcs�bbak, mint a nost�nyek. A h�mek test�nek h�ts� r�sze tompa cs�csban v�gzodik, itt helyezkednek el ugyanis jellegzetes zs�rp�rn�ik. A nost�nyek �rthetoen teltebbek �s z�m�kebbek. A biztos meghat�roz�s (k�l�n�sen a fiatalokon) az ivarszervek megtekint�s�vel lehets�ges. A nost�nyek v�gb�lny�l�sa �s ivarny�l�sa meglehetosen k�zel van egym�shoz. Ha viszont ez a t�vols�g nagy, akkor h�mmel van dolgunk. Kedvezo k�r�lm�nyek k�z�tt ak�r 3 �vig mis el�lnek, de a t�bbs�g �tlag �letkora 1,5-2 �vre teheto. Ez azzal magyar�zhat�, hogy el�g gyors az anyagcser�j�k.

K�zismert, hogy a legt�bb �llat szereti a napf�nyt, ezzel szemben a h�rcs�g�k kifejezetten ker�lik a vil�goss�got. Ennek egyszeru a magyar�zata, oshaz�jukban a nappalt f�ld alatti �regeikben t�ltik. Vigy�zzunk, �llatainkat ne tegy�k ki k�zvetlen napf�nynek, ink�bb a szoba �rny�kosabb r�sz�ben helyezz�k el. Ha ezt a tan�csot nem fogadjuk el, kis�llatunk nyugtalann�, kimer�ltt� v�lhat, sot, ak�r el is pusztulhat!

Ha esetleg kiszabadulnak terr�riumukb�l, a lak�s b�toraiban nem tesznek k�rt, viszont a f�gg�ny�ket, szonyegeket megr�ghatj�k, k�rmeikkel a sz�lat kih�zhatj�k. Leghelyesebb a kisz�k�tt p�ld�nyokat �sszeszedni �s visszavinni saj�t lakoszt�lyukba. Ezt az o �rdek�k is megk�v�nja, hiszen �gy kiz�rt, hogy valamelyikre v�letlen�l r�l�pj�nk, aminek rendszerint pusztul�s a v�ge!

T�pl�lkoz�suk

Reggel �s este t�pl�ljuk �llatainkat. Napk�zben ugyanis t�bbnyire alszanak, �s ilyenkor ne kell zavarni oket. Az egyed�l�ll� h�rcs�g�ket naponta egyszer el�g etetni, mert ilyenkor nem kell att�l tartani, hogy a t�bbiek eleszik elole az eles�get. T�pl�l�kukat azonos idoben �s azonos mennyis�gben adagolni. A f�l�sleget elrakt�rozz�k, ennek nagy elonye, hogy a gondoz� n�h�ny napra egyed�l hagyhatja az �llatot. A pen�szedo eles�get mindig el kell t�vol�tani!

A rozst kiv�ve valamennyi szemes takarm�nyt (b�z�t, �rp�t, zabot, kukoric�t), napraforg� �s t�kmagot, mogyor�t, mandul�t, di�t, mazsol�t, datoly�t sz�vesen elfogyasztj�k. A sz�raz kenyeret nagyon szeretik, ami seg�ti az �lland�an n�vekedo metszofogak sz�ks�ges koptat�s�t. Sz�raz eles�get kifejlett �llatnak napi 15-20 g-ot adjunk.
Z�lds�g �s gy�m�lcsf�l�k: a hagyma, citrom, retek kiv�tel�vel mindent megesznek. Ezekbol a t�pl�l�kokb�l napi 40-50 g-ot adjunk a kifejlett �llatnak. A sz�raz eles�get este, a z�lds�geket, gy�m�lcs�ket ink�bb reggel adjuk �llatainknak.

�trendj�k v�ltozatoss� t�tele �rdek�ben hetente adjunk z�ld f�vet, lucern�t, v�r�sher�t, t�len pedig nyers k�poszt�t, �vegh�zi z�ld sal�t�t, s�rgar�p�t, marhar�p�t, zellert is.
Feh�rjesz�ks�glet�k miatt hetente egy-egy bogarat, lisztkukacot, f�ldigiliszt�t is adjunk h�rcs�g�nknek. Sivatagi �llatok l�v�n, vizet nem ig�nyelnek, z�ld n�v�nyekkel fedezik v�zsz�ks�glet�ket.

Teny�szt�s�k

Hamar (mind�ssze 6-8 h�t m�lt�n) ivar�rett� v�lnak. Teny�szt�sre 5-6 �llatot aj�nlatos beszerezni. C�lszeru �gynevezett polig�m teny�szetet l�tes�teni, ami annyit jelent, hogy 3-4 nost�nyhez 1 h�met rakunk, m�g egy tov�bbi h�met tartal�kolunk. A nost�nyek lehetnek testv�rek is, de a h�mek m�s v�rvonalhoz tartozzanak. Fontos az is, hogy csak olyan �llatok ker�ljenek szapor�t�sra, amelyekrol eleve tudjuk, hogy sok ut�dot hoznak a vil�gra. Ha a csoportban elofordulna civakod�s, durvas�g, a kezdem�nyezo �llatot, halad�ktalanul t�vol�tsuk el. A nost�nyek p�rz�si hajlama 4 napig tart, majd 7 nap eltelt�vel megism�tlodik. Ha a nost�nyeket 10-12 napon kereszt�l egy�tt tartjuk a h�mmel, k�tszer ny�lik lehetos�g az �zeked�sre, p�rz�sra. Mivel a h�m sz�vesen p�rzik, felt�telezheto, hogy ennyi ido alatt az �sszes nost�ny sikeresen megterm�keny�l. A vemhess�g 16-18 napig, vagyis nagyon r�vid ideig tart. A vemhes nost�nyek k�zel�bol a h�meket c�lszeru elt�vol�tani. A h�mre is r�f�r ugyanis 4-5 napos pihen�s. Ezt k�vetoen �jb�l be�ll�that� fedez�sre. Elofordulhat, hogy valamelyik nost�ny nem term�keny�l meg, az ilyet vissza kell helyezni a k�vetkezo teny�sz csoportba. Az �resen maradt �llatot helyes fest�kkel vagy szorkurt�t�ssal megjel�lni, hogy k�sobb k�ts�get kiz�r�an ellenorizhess�k term�kenys�g�t, avagy meddos�g�t. A sikeres p�rz�son t�ljutott nost�nyek test�n m�r n�h�ny nap eltelt�vel �szreveheto a vemhess�g. A v�rand�s any�kat aj�nlatos k�l�nv�lasztani �s mindegyiknek - k�l�n-k�l�n, egy-egy 10x10x10cm m�retu, tov�bb� 5 cm �tm�roju lyukkal, kapuval ell�tott, felnyithat� fedelu fadobozt, od�t k�sz�teni, amelyet bel�lrol b�lelj�nk ki sz�raz fuvel, kenderk�ccal vagy pap�rcs�kokkal. 16-18 napi vemhess�g ut�n, rendszerint �jjel, vagy kora hajnali �r�kban fialnak. Az �jsz�l�ttek csupaszok �s vakok. Sz�muk 4-12 k�z�tt v�ltozik. Azokat a nost�nyeket, amelyek rendszeresen hatn�l kevesebb ut�dot hoznak a vil�gra, z�rjuk ki a tov�bbi teny�szt�sbol. Az ilyen �llatok ugyanis (legal�bbis a nagyobb teny�szetekben) nem tarthat�k nyeres�gesen. Persze ott, ahol csak n�h�ny �llat van, �s a gazdas�goss�g nem elsorendu szempont, a kev�sb� szapora �llatok is megturhetok �s tarthat�k.

Az anya�llatok a fial�s ut�ni elso napokban csak r�vid idore �s ritk�n hagyj�k el az od�t. Ha ek�zben valamelyik apr�s�g kim�szna, az anyjuk r�gt�n visszaviszi oket a t�bbi k�z�. Az ell�st k�veto idoben a szoptat�s any�knak aj�nlatos a szokv�nyos �s k�sobb ismertet�sre ker�lo eles�gen k�v�l tejben foz�tt zabpelyhet is adni. Ettol ugyanis hamar erore kapnak �s tej�k is v�rhat�an t�bb lesz. Mind az �jsz�l�tteket, mind az any�kat k�m�lni kell gyakori szemrev�telez�stol, fogdos�st�l, zaklat�st�l. Nyolc nap eltelt�vel azonban m�r b�tran felnyithatjuk az od� tetej�t �s megn�zhetj�k a kis csal�dot. Elo fordulhat. Hogy az otthonos kis f�szekben elpusztult vagy �letk�ptelen, net�n s�r�lt �llatot tal�lunk. Az ilyeneket t�vol�tsuk el, �s b�rmennyire is f�j�, irtsuk ki. Fial�s ut�n k�t h�tig ne ny�ljunk az od� belso berendez�s�hez. Ez ido ut�n azonban k�sleked�s n�lk�l tiszt�tsuk ki, �s helyezz�nk be �j almot. A fiatalok 3 h�tig szopnak, de m�r a 15. napt�l kezdve rendszeresen kij�rnak az od�b�l, hogy lassan hozz�szokjanak az �n�ll� t�pl�lkoz�shoz. A harmadik �s a negyedik h�t k�z�tt aj�nlatos sz�tv�lasztani a k�l�nb�zo nemu fiatalokat, majd valamennyit t�vol�tsuk el anyjuk k�zel�bol, hogy ily m�don elker�lj�k a t�l korai, ido elotti fedez�seket. Lev�laszt�s ut�n az anya�llatokat, a h�mekhez hasonl�an, aj�nlatos 4-6 napig pihentetni, hogy a sz�l�s �s a szoptat�s ut�n szervezet�k �jj��p�lj�n, regener�l�djon.

A felcseperedo apr�s�gok ar�nylag hamar �s k�nnyen �tszoknak az anyatejrol a kifejlett �llatok takarm�ny�ra, �s ek�zben szeml�tom�st gyarapodnak. Amint el�rik a hathetes kort, m�r kiv�laszthat�k a tov�bbteny�szt�sre alkalmas egyedek, amelyek k�t h�nap eltelte ut�n p�roztathat�ak elosz�r. A sz�riai aranyh�rcs�g�k m�r 8 hetes koruk elott is ivar�rettek, de helyes, ha kiv�rjuk a k�t h�napos kort. Csak ebben az esetben sz�m�thatunk ugyanis eg�szs�ges �s megfelelo sz�m� t�dra.

Az any�kat a hetedik ell�s ut�n, ez rendszerint egy�ves korukra k�vetkezik be, aj�nlatos kiselejtezni, mert a tov�bbi szapor�t�suk m�r nem kifizetodo. Egy �v ut�n a h�mek felfedezokedve is cs�kken, ez�rt ezeket is c�lszeru kivonni a teny�szt�sbol.